holokron_anakin


Anakin: Mama

informatív cikkek a jedi holokronból

 

A novellát édesanyámnak dedikálom

"Anyám! Jövök már!" Anakin semmi másra nem volt képes gondolni, csak édesanyjára. Tudata minden pillanatban azt sugallta, édesanyja szenved. Próbálta gondolatait anakin_remalom gyötrileválasztani az Erőről, de szíve minden egyes dobbanása lüktetve pumpálta a halántékába a vérébe epeként keveredett fájdalmas gondolatokat édesanyjáról. "Anyám szenved." Anakin fogai csikorogva szorultak össze, tehetetlenségében és dühében legszívesebben leszállt volna a homokfutóról, és széthasította volna fénykardjával. "Miért ilyen lassú ez a robogó?" Keze emberfeletti erővel csavarta a tolóerő-adagolót, de az meg sem mozdult. Anakin letekintett rá. A kar maximális helyzetben állt, nem lehetett tovább húzni. A gép teljes sebességgel száguldott. Anakin mégis úgy érezte, a gép szinte áll, nem halad. Pedig az antigravitációs sikló ugyanúgy küzdött, mint a pilótája. Alkatrészei éppúgy csikorogtak, mint Anakin egymáshoz préselt fogai. A sárga tatuini homok gyorsan kavarogva szállt fel a gép után, hogy utána lassan hulljon vissza aranyesőként a száraz, repedezett, szomjas  talajra. Ám ez az aranyeső nem csillapította a talaj szomját, mint ahogy Anakinnak sem csillapodott a szomja, hogy újra láthassa, karjaiba zárhassa édesanyját. "Meg kell mentenem!" Nem tudta, mitől, kitől, de Anakinban megfogalmazódott az érzés, mamáját gyötrik a kínok valaki, vagy inkább valakik által. Érezte, hogy anyukája éhes és szomjas, érezte, hogy testét fájdalom gyötri, de a legborzalmasabb az a lelki fájdalom volt, amit mamája belül érzett, s ami Anakin lelkében visszhangzott. anakin_speederen száguld anyjáértNéma segélykérés, hangtalan sikítás, száraz könny. Az antigravitációs motort hirtelen oldalra döntötte, és hihetetlen gyorsan átvágott két magas sziklaszirt közt.  Mint a mágnes, úgy vonzotta őt édesanyja, szinte kijelölve neki az utat a sötétedő tatuini sivatagban. Őrült tempóval száguldott át további sziklaképződmények között, érzékszerveit átadva az Erőnek, szinte vakon vezetve a robogót. A sivatagban gyorsan leszáll az este. Tudta, hiszen itt született. És itt volt gyermek. Mióta az eszét tudja, csak édesanyja szerette. Keserves volt a rabszolgasors, de Anakin utólag rájött, édesanyja tette ezt számára elviselhetővé. A nélkülözés, és a rabság csak csekély mértékben jutott el a kis Ani tudatáig, mert mamája szerető gondoskodással terjesztett ki fölé egy hálót, mely nagyon keveset engedett át a gonosz peremvidéki bolygó mocskából. A sok gyilkos, a sok csempész, a Huttok, a Galaxis söpredéke. Sebulba, aki ha tehette volna, megölte volna a fiút. És Watto. A rabszolgatartó. Mind-mind potenciális veszélyforrás, ám anyukája mindentől s mindenkitől megvédte. Szerette. Védte. Tanította. De mindeközben soha nem gátolta személyiségét, akaratát, vágyait. Anakin rabszolga volt, de mamája révén mégis SZABAD. Shmi Skywalker tudta, hogy a gyermek az Erő ajándéka. Neki adta, valamilyen ismeretlen indítéktól vezérelte, hogy embert faragjon belőle, lehető legjobb tudása szerint nevelje, és szeresse, hogy majd egy napon a gyermek méltó módon eleget tehessen az Erő által rászabott feladatoknak. A küldetésének. Anakin hálát érzett édesanyja iránt. Mindazért, amit kapott tőle. Mindazért, amivé tette, mindenért, ami nagyon, de nagyon hiányzott. "Szeretlek anyám! Szeretlek... bírd ki még... kérlek!"

Gondolatait az sem szakította meg, hogy mindeközben a futó őrült tempóban száguldott a nehéz terepen. Egy átlag ember már rég nekicsapódott volna valaminek, és szörnyethalt volna. De Anakin nem átlagember. Ő a kiválasztott... De mit ér mindezzel, ha most olyan picinek, olyan lassúnak, és olyan tehetetlennek érzi magát! "Anyám, tarts ki! Jövök már!" Anakin ismerte azt az Erőt, amivel gondolatokat lehetett küldeni más Erő-érzékenyek felé. Próbálta megtalálni anyukáját az Erőben, de édesanyja helye némán verte vissza a felé küldött gondolatokat. Mamája tudata nem volt képes fogadni fia Erő által küldött szeretet és erő hullámait. Édesanyja nem volt Erő-érzékeny. Bár édesanyja szülte meg, de Shmi Skywalkert sajnos nem járta át az Erő. Őt csak kiszemelte, hogy benne foganhasson meg a Kiválasztott. De sajnos ő nem érezte soha, mi is az az Erő. Anakin most mégis abban bízott, édesanyja mégis érzi, amit küld neki. Talán érzi, hogy fia jön. Érzi azt az energiát, amit Anakin küld neki, hogy élhessen még. Érzi, hogy fia szereti, és mindent megtenne érte, csak hogy megmentse!

Anakin szíve hevesebben kezdett verni. Kifinomult érzékei azt súgták, közeledik. Egyre erősebben járta át édesanyja jelenléte. "Valahol itt van!" Egyre türelmetlenebb lett, ha tudott volna, szárnyra kapott volna, és odaröpült volna mamájához. Teljesen besötétedett, de egy cseppet sem lassított. Anakin vakon vezetett. De az Erő mutatta az utat. Tudta, jó felé megy. A tereptárgyakat pedig mintha valami radarképernyőn látta volna, maga előtt kivetítve érzékelte. Minden követ, sziklát, de még a száraz fűcsomókat is, amik valahogy helyenként megküzdöttek az életben maradásért a sivatagban. "Küzdj mama te is, itt vagyok!" Hirtelen óriásit fékezett. A homokfutó sivítva köhögte ki a homokot a belsejéből, és hosszú féktávot véve lelassította a teljes tolóerővel száguldó járművet. Anakin előtt ugyanis egy óriási szakadék tátongott. Érezte, ezért a fékezésen kívül oldalra is fordította a kormányt, így a gép oldalt csúszva, szinte befarolva köszönte meg gazdájának, hogy végre megpihenhet a hosszú órák óta tartó erőltetett száguldás után. Anakin leszállt a futóról. Pár lépésre volt a anakin_sziklaszirtről néz lesziklapárkánytól. Óvatosan a szélére lépett, és letekintett. Egy sátortábort látott. Helyenként tábortüzek fényei játszottak a sátrak oldalán. Szürke ruhás alakok járkáltak a sátrak közt, de többségük a tábortüzek mellett ült, és melegedett. A sivatagi éjszakák nem csak sötétek, hanem nagyon hidegek is. De Anakin nem fázott. Vegetatív idegrendszere hónalja alatt izzadságcseppeket termelt. Vérében tombolt az adrenalin. Idegességét sosem tudta, de nem is akarta leplezni. Obi-wan sokszor le is teremtette: "Anakin izzadsz. Nyugodj meg. Lélegezz mélyeket!" "De hogy lehet valaki olyan nyugodt, mint Obi-wan? Annak az embernek alig vannak érzései! Semmire nem úgy reagál, mint én!" Elhessegette magától Obi-want. Hadd verejtékezzen, kit érdekel. anakin_leugrikAnakin lendületet vett, és levetette magát a párkányról. A Jedi ugrás képessége, és a föld közelében egy lefelé mutató Erő-lökés ősi Jedi módszer. Úgy huppant finoman a talpára, mint egy macska. Felnézett. Jó magasról ugrott le. De muszáj volt. Az úton nem jöhetett a homoksiklóval, mert azt észrevették volna a tábor lakói. Anakin picit előredőlve, halkan osont a tábor felé. A sötét jótékonyan takarta a közeledő ifjú Jedit, léptei neszét pedig még ő maga sem hallotta. Egy pillanatra megállt, mert az Erő az súgta, állj. Az egyik sátorból kilépett egy magas alak. Egy anakin_settenkediktusken fosztogató! A férfi nem vette észre, sarkon fordult, és elindult az egyik tábortűz felé. A tűznél társai valami húsfélét ettek, az egyik buckalakó eldobott egy massiffokcsontot. Két massiff vetette rá magát egyszerre a koncra, és morogva, hörögve próbálták megszerezni a finom csontot. A massiff egy kutya szerű, hüllő pofájú, tüskés vadállat. "Ocsmány állatok!" - gondolta Anakin. Azt nem mondta ki, hogy a massiffokra, vagy a buckalakókra gondolt...

anakin_kivag_sator oldalabolHalkan settenkedett be a táborba. Senki sem vette észre. Az egyik sátor úgy vonzotta, mint a mágnes. TUDTA, abban van az édesanyja. A többi sátor mint ha ott sem lett volna, Anakin nyílegyenesen ahhoz a sátorhoz ment. Megkerülte, hogy hátulról hatolhasson be, úgy nem veszik észre majd a tuskenek. A sátor anakin_behatolmögött kiegyenesedett, és fénykardjáért nyúlt. A pengehosszat kicsit visszább tekerte, nehogy a sugár kárt tegyen mamájában, akit a sátor felőle eső oldalán érzékelt. Bekapcsolta a kardot. A kék fény sisteregve tört ki a markolatból, és anakin_dobbenethalk zümmögéssel terjeszkedett ki a kívánt hosszúságig. Óvatosan beleszúrta a sátorponyvába, és egy kör alakú hasítékot metszett bele. Szíve a torkában dobogott. Nem azért, mert félt volna a buckalakóktól. Hanem azért, mert édesanyja itt volt tőle egy méterre! Végre! Berúgta a sátorba vágott kört. Belépett a lyukon. shmi_skywalkerBent félhomály volt. Édesanyja egy póznához volt kötve. Haja csapzottan hullott véres, és piszkos arcába. Szája szélén, és arcán több helyütt is ütésnyomok voltak. A kötél olyan durván volt megkötve a csuklója körül, hogy bőrét véresre dörzsölve lehántotta, szinte a húsig. Szakadt rongyokban lógtak shmi_kezerajta a ruhája maradványai. Teste oly erőtlen volt, hogy csak úgy lógott a kezénél fogva a póznán, félig ülő, félig álló pózban. Anakin megdöbbent, és megrémült. Életében nem félt még így. anakin_kiszabaditja_anyjatMamája haldoklott! Gyorsan odalépett hozzá, és kibogozta a kezét. Az asszony erőtlenül rogyott a föld felé. Anakin villámgyorsan nyúlt a hóna alá, és belefektette az ölébe. Mamája rémülten, csukott szemmel nyöszörgött, mintha azt suttogta volna, hogy ne...
"Csssst..." - nyugtatta Anakin.
Szeretett volna valamit mondani neki, de nem tudott. anakin_mamaPedig annyi mindent szeretett volna! Hisz oly régen látta! Annyi minden történt azóta, mióta anyukája búcsút intet neki, mondván, Anakin, sose tekints vissza! És most itt van a mamája, az ölében fekszik, és haldoklik. Anakin torkát fojtogatta a sírás. Olyan fájdalom mardosta, amit még sosem érzett, és amit még az ellenségének sem kívánt volna. Megsimogatta mamája arcát, kisimította arcából az összetapadt, csapzott hajfürtöket. Szeretettel anakin_anyanézte az asszonyt, akinek az életét köszönhette, és akiért életét adta volna, mégsem tudta, hogy most hogyan segítsen rajta. A sok érzés, a sok gondolat fullasztotta a fiút, a sírás úgy szorította a nyakát, hogy szinte mukkanni sem bírt. Végül, sok-sok év távollét után megszületett az első gondolata, amit kipréselt fuldokló torkából:

- Anya...

Anyukája kinyitotta a szemét, és rátekintett.

- Ani? Ani? Te vagy az?

Anakin mindene erejét összeszedte, lenyelte könnyeit, és megpróbált erősnek látszani mamája előtt.

- Itt vagyok anya. Megmentelek.

shmi_mosolyogShmi Skywalker látta, hogy fia szenved, és alig bírja visszatartani a sírást. Érezte, hogyan háborog a fia lelke, és hogy milyen tehetetlennek érezte magát. Shmi tudta, hogy fia már nem segíthet rajta. A félholt nő, az alig élő anya mosolyt erőltetett az arcára. Szinte utolsó erőtartalékait felemésztve megemelte bal kezét, és megcirógatta Anakin arcát.

- Ani. Milyen csinos fiú lettél... Fiam, én felnőtt nagy fiam. Büszke vagyok rád, Ani.

anya_ne_hagyj_ittAnakin lelkét úgy melengették anyja szeretetteljes szavai, hogy tovább nem tudta türtőztetni magát. Könnyeit szabadjára engedve anyja keze után nyúlt, ajka anakin_kezcsokelé emelte, és egy forró csókot lehelt rá. Aztán kézbe vette a piszkos kezet, amit annyira vágyott már érinteni, mamája kezét. Szorította. Nem is sejtette, hogy ez mennyire fáj most anyukájának, de úgy szorította, mintha sosem akarná elengedni.

- Hiányoztál anya.

anakin_sirShmi egyre gyengébbnek érezte magát, mégis, boldog volt. Köd takarta a szemét. A teste és tudata fájdalmai egyre távolabb tűntek tőle. Egy nyugodt, csendes világ hívogatta. Fia pont jókor érkezett, hogy még elbúcsúzhasson tőle, és elindulhasson a hívogató békességbe, a fénybe, ami valahol fia háta mögött egyre fényesebben csábította az asszonyt.

- Már nem vágyom semmire. Szere..

Anakin megrémült. Könyörgött anyjának, mást nem tehetett:

- Maradj velem anya!

Shmi már nem nagyon bírt beszélni.

- Minden...

Anakin rájött, vége. Nem tud mit csinálni. Élete középpontja, a számára legfontosabb személy hosszú útra indul. Bár mamája az ölében feküdt, szinte érezte, ahogy távolodik. Anakin fejében anakin_szeretlekvillámként, pillanatfelvételekként pörögtek az együtt töltött évek csodás emlékei. A szeretetteljes légkör, anyja nevetése, pillantása, erős alakja. Akart valamit mondani, talán csak azt ismételgetni, hogy anya, anya, anya, hátha ezzel itt tarthatja, de csak makogni tudott...

- A...a...

- Sz... szere...szeret...

anakin_kezeben_hal_meg_anyukajaMamája feje lebicsaklott, és kilehelte a lelkét. Utolsó szavával sem panaszkodott, hanem fiának örült, és még egyszer, utoljára meg akarta neki mondani, hogy szereti. Soha nem fogják tudni ezt már mondani egymásnak. Mamája az ölében anakin_lefedi_anyja_szemethalt meg. Ennél borzalmasabb nem történhet egy fiúval. Anakin szorította édesanyja testét, és ennyire tehetetlennek még sosem érzete magát. Hullámokban törtek rá az érzések, melyek szinte pillanatonként váltakozva tükröződtek Anakin arcán. Hitetlenkedés. Tanácstalanság. Egyedüllét. anakin_egyedulŐrült fájdalom. "Mit tegyek most?" Ahogy lassan lefektette mamáját a földre, ahogy az egyre távolabb került tőle, úgy érezte, mintha a lelkét tépnék ki. Mintha zuhanna, mélyre, nagyon mélyre. Ájulás környékezte, ajka remegett a sírástól. Meghalt az anyám? Az lehetetlen! Hogy engedhette ezt az Erő? Jedi vagyok! A Kiválasztott! És semmit anakin_nem_tudja_elengedni_anyjatsem tudok tenni, hogy megakadályozzam, hogy elragadhassa tőlem a halál az anyámat? Akkor mire jó ez az egész? Mi értelme az egésznek? Mindenkit meg kell védenünk, és az anyámat nem tudom?! A gyász pillanatai után olyan üresnek érezte magát belül, hogy szinte kongott. Nagy, fekete lyuk anakin_megdoglotok buckalakoktátongott a lelkén. Anakin nem az Erőhöz fordult vigaszért, hogy segítse e nehéz pillanatban. Nyitott, vérző lelkét őrizetlenül hagyta, és a Sötét Oldal azonnal lecsapott a kínálkozó lehetőségre. A Gonosz csak erre várt, oly régóta toporgott a Jedik várva várt messiásának a lelke előtt, itt volt a pillanat.
-"Anakin, bosszuld meg anyádat! Az Erő nem tudta megmenteni, de használhatod arra, hogy begyógyítsd a sebeket a szíveden gyilkosainak halálával! Szemet szemért! Hatalom van a kezedben, használd! Öld meg a tuskeneket!"

tusken_őrökAnakin szeme a távolba révedt. Vad indulat öntötte el. Ismeretlen érzés. Tiltott érzés. "Egy Jedi nem állhat bosszút! ... De, bosszút állhat! ... Nem szabad! ... TEDD MEG!" Anakin lecsatlakozott az Erő Jó Oldaláról. Keze ösztönösen a anakin_tuskeneket_fejez_lekardja után nyúlt, lecsatolta az oldaláról. A sátor kijáratához lépett. Kihajtotta a ponyvát, és kilépett. A két buckalakó őr erre nem számíthatott, ők egy félholtra vert, kiéheztetett asszonyt őriztek. Anakin bekapcsolta a kardját, és két villámgyors csapással megölte az őröket. Egy pillanatig állva maradt, és lenézett a két hullára. Nem tusken_ferfiak_tamadnakérezte, hogy megkönnyebbült volna a lelke. Sőt. Valami mardosó érzés kezdte el gyötörni, de nem volt ideje mérlegelni tovább, mert egy őrjöngő buckalakó rohant rá bal kéz felől valamilyen szamárnyerítéshez hasonló harci üvöltést hallatva. anakin_gyilkolAnakin ösztönösen cselekedett. A keze már ki volt képezve, Jedinek nevelték. A fénykard önállóan is képes volt már járni a kezében. Azonnal felemelte a kezét, és egyetlen, hatalmas csapással levágta a rárontó buckalakó fejét. A test úgy csuklott össze, mint egy rongybaba. Kezéből kifordult a buzogány.

-"Buzogányos emberek. Bizony. Buzogányos embereket mészárolsz fénykarddal?" - a nemrég még bíztató benső hang immár vádlóvá vált. Az Erőt elhagyta, a Sötét Oldal pedig most Anakint hagyja el, sőt, vádolja. Egyedül vagy ember! Se anyád, se Istened!

A zajra feleszmélt a tábor. anakin_gyertek_buckalakokA buckalakók döbbenten látták, hogy egy kék fénykard világít táboruk közepén, amit egy eszelős tekintetű fiatalember tart maga előtt, felfelé. Tiszteleg az ellenségnek. Majd elindul, mint egy bika. Szeme vérben forog. Mint amikor a kaszasuhintások után dől a búza a mezőn, úgy borul jobbra-balra a sok buckalakó. Anakin ugrik, pörög, csapkod. A vívó órák után ez szinte csak ujjgyakorlat. Hirtelen valamit érez. Ösztönei arra késztetik, hogy megpördüljön. Az egyik sátorból egy tusken egy banthaölő puskát szegez épp rá, és tüzel. Anakin könnyedén hárítja a kilőtt anakin_tamadlövedéket kardjával. Vicsorogva indul a merénylő felé, de egy tusken jobbról épp ráront. Egy csapással fejét szegi annak is. Egy hatalmas ugrás, és már az orvlövész sátránál van. Egy rúgás, és a buckalakó hátra esik. Egy döfés, és a földhöz szegezi őt a fénykard. Anakin kihúzza a pengét. Megfordul, és azzal a lendülettel hosszában vág ketté egy másik buckalakót. Hirtelen ketten törnek rá a tábortűz felől. Vágás, szúrás, vége. A tábortűz mellől a két massiff acsarkodva ugrik a betolakodóra. Az egyiket a levegőben döfi hasba, az állat vonaglik párat, majd elernyed. A másik felé Anakin kinyújtja a kezét, és gondolatával vezérelve elkezdi fojtogatni úgy, hogy az még egy méterre van tőle, a levegőben úszva.

-"Hmm... Ez az Erő-fojtás. A Sith-ek Sötét Oldali fegyvere... Nem is rossz...!"

Egy ideig szorítja az állat torkát, majd reccsen a csigolya, és a massiff törött nyakkal "lebeg" a levegőben. Anakin egy pillanatra élvezi újonnan megismert Sötét Oldali fegyverét, majd dühösen oldalra hajítja a dögöt, bele egy tusken sátorba. A sátor ponyvája kiszakad, tusken_asszonyok_gyerekekláthatóvá téve, hogy bent egy tusken asszony szorongat egy kis buckalakó gyermeket. Mikor rémülten észreveszi, hogy álcájukat felfedte a massiff tetem, ami gyakorlatilag letépte felőlük a sátrat, megragad egy buzogányt, és mint egy anyatigris, ráront Anakinra. A fiú hárítja a tusken nő ütését. Egy pillanatra elbizonytalanodik, és hirtelen megkapja az első ütését ő is. Bal karja felső részét találja el a Gaffi buzogány, és bizony úgy sajog, hogy ha ezt a jobbra kapta volna, lehet, hogy elejti a kardját. Ez bizony nem játék. Amit elkezdtél, fejezd is be. Leszúrja a nőt. Még több nő jön rá, mindet levágja. Egyszer csak ott áll előtte az a kicsi buckalakó, akit az anyja védelmezett a felborult sátorban. tusken_gyerekA gyerek a kezében tart egy kisebb követ. Anakinhoz vágja. Ennyire képes, még pici. Anakin mellén csattan a kavics. Keze lehanyatlik. Ez a gyerek árva. Nincs anyja. Mert megöltem. Én öltem meg az anyját...! Ismét az a mardosó érzés, de a hang ismét megszólal:

-"Te is elveszetted az anyádat! Tudják meg ők is milyen ez az érzés! Ezek állatok! Mind állatok! A gyerekek is! Öld meg! Mindet!"

-"Anakin! Anakin, neeee!"

Anakin megzavarodik. Mintha régi mestere, Qui-Gon hangját hallotta volna, aki mintha az kiáltotta volna a sötétből, hogy ne.

-"Ugyan már. A mestered halott. Mint ahogy az anyád is. Senkid sem maradt, csak Padme! Légy erős! Erősnek KELL lenned, különben őt is elveszted, ha gyenge maradsz! Öld meg a buckalakókat!"

Anakin megtette. Egyetlen élő teremtmény sem maradt a tusken táborban. Mikor befejezte a vérengzést, úgy érezte magát, mint egy kivégzőosztag egyik embere. Pocsékul volt, de nem érdekelte már. Már semmi sem érdekelte. Igaza volt a hangnak. "Mindent elvesztettem. De Padmét nem fogom!" Visszament ahhoz a sátorhoz, amiben mamája feküdt. Mamája még így véresen, piszkosan is olyan szép volt. Egy ideig nem bírta elvenni a tekintetét a földön fekvő anyjáról. Abban bízott, talán csak alszik, mint a rabszolgaházban, kisfiú korában. Mikor korán reggel beszaladt anyja szobájába, és anyukája priccsére ugorva ébresztette, jó reggelt anya! De anyja most nem ébred már fel többé.. Összeszorította ajkát. Elfordította a tekintetét mamájáról. "Valamibe be kell takarnom. Nem feküdhet a mocsokban." Kinyitotta a kardját és a sátorponyvából levágott nagyobb darabokat, amikkel bebugyolálta édesanyja testét. Óvatosan felemelte a testet, és karjaiban tartva elindult visszafelé az úton. Ahogy ment felfelé a lejtőn, eszébe jutott, mikor felemelt kézzel kérlelte mamáját, anya, vegyél fel. Mikor anyukája vitte őt az ölében. Átölelte Shmi nyakát, puszit adott arcára, és olyan biztonságban érezte magát, mint azóta sosem. Ismét eleredtek a könnyei. A kacskaringós emelkedő végén felért a hágó tetejére, ahonnan percekkel ezelőtt ugrott csak le. Mennyi minden történik egy ember életében pár percen belül is akár... "Nincs anyám. Átadtam magam sötét erőknek. Lemészároltam egy egész tábor tuskent."

A hegytetőn ott várta a homokfutó. Odalépett a járműhöz, és óvatosan felfektette anyja testét. Anyukája egyik keze lehanyatlott. Anakin óvatosan felemelte, és ráfektette az asszony mellkasára. Felszállt ő is a gépre, és gyújtást adott. A sikló motorjai ismét felbőgtek. "Hazaviszlek anyám!"

Anakin visszafelé tartott a Lars farmra. "Micsoda pipogya alakok!" Azt mondták, hogy harminc ember támadott a buckalakókra, amikor Shmi Skywalkert elrabolták, de csak hárman-négyen élték túl. Mármint az emberek közül. Az idősebb Lars is túlélte, de egy sérülés miatt elvesztette mind a két lábát, és tolókocsiba kényszerült. De miért nem keresték meg az anyját a többiek? Miért nem fogadtak fejvadászokat? Miért nem szerveztek polgárőrséget? A sok telepes mindig összetartott, hiszen a tuskenek időről időre rajtuk ütöttek, elvittek, amit tudtak, és visszavonultak. "Miért ilyen ostobák a farmerek? Miért kellett nekem idejönnöm Naboo-ról, hogy megmentsem az anyám?!" De az időveszteség már behozhatatlan volt. "Édesanyám meghalt, ezek az ostoba parasztok miatt! Gyűlölöm ezt a bolygót! Eltemetem édesanyámat, és utána soha nem akarom látni Tatuint!" Anakin meghúzta a gázkart, és gyorsabb száguldásra ösztökélte a siklót. Mielőbb haza akart érni, és el innen, el erről a porfészekről!

Ha nem anakin_tatuinis ugyanolyan gyorsan ment, mint odafelé, de még mindig iszonyú gyorsan száguldott. Hirtelen eszébe jutott a Boonta esti fogathajtó-verseny. Mikor saját kezével épített podracerével száguldott a pályán hasonló eszeveszett sebességgel. Amikor nem csak a győzelemért küzdött, hanem Qui-Gonért is. A Jediért, aki felfedezte. A Jediért, akit édesapa híján apjaként szeretett, és tisztelt. Aki bízott benne, és azt szerette volna, hogy ott lehessen vele idősödő mestereként, amikor Anakin egyensúlyt hoz majd az Erőbe. De Qui-Gon Jinn meghalt. És tanítványa, Obi-wan Kenobi folytatta a képzését. "Obi-wan! Ő a hibás mindenért! Mindig korlátoz! Nem bízik bennem! Most sem engedett el, pedig már mióta kínoznak a rémálmok, hogy anyukám szenved! A Jedik is hibásak, mind, egytől egyig!"

anakin_meghozza_anyukajatMár reggel volt, mikor lefékezett a Lars farm előtt. Leszállt a siklóról, és óvatosan anakin_anyja_testevelleemelte mamája testét. Ölében tartva indult el a ház felé. Lars-ék döbbent, néma csendben nézték a fiút. Ők azt hitték, hogy egy fiú. owen_beruOwen Lars mostohatestvére. Lehet, hogy egy fiú volt, mikor tegnap este elindult, mondván, "megkeresem az anyámat". De az, aki hazatért, az egy férfi. Egy megviselt, de mégis erőt sugárzó férfi. lars_lehajtja_a_fejétAmit harmincan nem tudtak megcsinálni, azt ez a vékonydongájú fiú fél nap alatt megtette. Felkutatta Shmi Skywalkert, és hazahozta, még ha holtan is. Anakin megsemmisítő tekintettel nézett a Lars-okra. Megvetéssel teli, utálathoz hasonló tekintete elől lesütötték a tekintetüket. Sajnálták Anakint. De a fiúról nem a gyász sugárzott, hanem valami negatív érzelem feléjük. Szégyenkeztek a fiú tekintete miatt, érezték mindannyian, hogy Anakin őket is felelősnek tartja azért, hogy anyukája meghalt. anakin_padme_csendPadme is kiszaladt a házból, mosolyogva, boldogan, hogy Anakin épségben visszatért. De a látványtól földbegyökeredzett a lába, és a mosoly is lehervadt az arcáról. Anakin és a Larsok úgy álltak szemben, mintha ellenségek lettek volna, és ráadásul a fiú kezében ott volt édesanyja, de holtan. Padme egy szót sem tudott kinyögni. Puszta jelenléte azonban elegendő volt ahhoz, hogy Anakin ne mondjon semmit a Lars családnak, hanem ellépve mellettük, bevitte anyja holttestét a házba.

Míg édesanyja testét megtisztították, és felkészítették a temetésre, Anakin bement a garázsba, hogy elterelje háborgó gondolatait. Mikor bütykölt, mikor dolgokat szerelgetett, megszűnt számára a világ. Ám most nem tudta megtalálni lelki békéjét szerelés közben sem. A dolgokat helyre lehet hozni. Ha valaki jó szerelő, mindent meg tud javítani. De az életet miért nem lehet megjavítani, visszafordítani a halálból? Miért ennyire végleges, miért ennyire padme_enni_hozkegyetlen? Miért?! Hirtelen Padme jelent meg az ajtóban. Csodás kék ruhában. Anakin mindig úgy gondolta, hogy Padme egy angyal. Ezúttal is úgy nézett rá, mint egy tüneményre. Nagyon szerette. És nagyon féltette. Senkije nem maradt már ezen a világon. Padme kezében egy tálca volt. Gondoskodó szeretettel nézett a fiúra.

- Ennivalót hoztam. Nem vagy éhes?

anakin_bevallja_buneitValóban. Anakin egy napja nem evett. Tegnap az asztaltól állt fel, hogy megkeresi anyját, és azóta étlen-szomjan kint volt a sivatagban. De nem érezte magát sem szomjasnak, sem éhesnek. Nem nézett a lányra. És nem válaszolt a kérdésre sem. Messziről indultak el a gondolatai:

- Rossz ez a váltó. Javítás közben egyszerűbbnek tűnik az élet. Én jó szerelő vagyok. Mindig is az voltam. Mégsem tudtam... Miért kellett meghalnia? Miért nem tudtam megmenteni? Megmenthettem volna!

- Vannak dolgok, amiket nem lehet megjavítani. Nem vagy mindenható.

 - De miért nem? Egyszer még az leszek. Minden idők legnagyobb Jedi lovagja leszek! Ígérem! Megtanulom legyőzni a halált!

anakin_őrjöngAnakin halkan kezdte, de ahogy belelovalta magát a gondolatsorba, a végén már üvöltött. Arcára kiült megint az az eszeveszett düh, amit a tusken táborban érzett. Vicsorgott, és olyan félelmetesen nézett ki, hogy még Padme is megijedt tőle.

- Anakin... - mondta halkan Padme, de mondata félbeszakadt.

- Obi-wan tehet mindenről! Féltékeny! Megköti a kezem!  - Anakin őrjöngve hajította el a kezében szorongatott szerszámot a műhely egy távolabbi részébe, ami nagyot csattanva vágódott neki a falnak, és csörömpölve zuhant le a földre. A düh érzése után elárasztották az emlékek. Padme érezte, valami más is van a levegőben, és gyengéd hangon megkérdezte:

- Mi bajod Anakin?

- Megöltem őket. Mindet. Meghaltak. Mindet megöltem, mindet. Nem csak a férfiakat. A nőket is. A gyerekeket is. Olyanok, mint az állatok. És én lemészároltam őket. Gyűlölöm őket!

anakin_leroskadAnakin leroskadt egy pult mellé. Lábaiból elszállt az erő, a bűntudat, és a gyász mardosó érzése pedig ismét a sírás felé taszították az ifjú Jedit. Padme döbbenten nézte a fiút. Kettős érzések kavarogtak benne. Egyik része félt ettől a számára ismeretlen, gyilkos embertől. A másik részében felébredt a gyengéd nő, a féltő társ. Padme a másodikra hallgatva lekuporodott a fiú mellé a földre, és esetlenül próbálta vigasztalni:

- A harag emberi dolog....

- Nem egy Jedi számára. Tudom, hogy jobb vagyok ennél.

Anakin próbált erősnek mutatkozni. Dacosan nézett szembe a lánnyal. De az álarc semmivé foszlott, mikor szeme Padme tekintetével találkozott. Száját összepréselte, de ajkai elkezdtek remegni. Anakinból feltört a sírás. anakin_elsirja_magatLehajtotta a fejét, és vállai rázkódtak. Padme nem tudta, mit csináljon. Nézte a fiút, ahogy az küzd az érzelmeivel, a magányával, a fájdalmával, és női szíve azt súgta, hogy most hozzáérhet a fiúhoz. Felemelte a kezét, és lágyan megsimogatta Anakin fürtjeit. Majd nyakát, és a vállára téve a kezét magához húzta. Érezte, ahogy Anakinból mint egy folyó, ami áttörte a gátját, patakként özönlik könnyeiben az összes fájdalom, amit ez elmúlt napok alatt élt át. Padme szorította Anakint, aki ismét gyermekként zokoghatott egy nő karjaiban.

Anakin a temetéstemetésre összeszedte magát. Ott állt a sorban, anyja sírja szélénél, a Lars-ok és Padme mellett. Az idősebb Lars egy unalmas, protokollszerű gyászbeszédbe kezdett, melyet Anakin álságosnak, és hamisnak érzett. Oda sem figyelt, miről beszél az lars_bucsubeszedeöreg Lars. Bla bla bla. "Tettetek volna valamit! Akkor nem kéne most itt állnunk!" A robotok illedelmesen meghúzódtak a háttérben. C-3PO protokoll droid volt. Nem tudta, mi történt, de protokoll programja szerint viselkedve csendesen ácsorgott hátul, és néha lopva Ani gazdára pillantott.

 Anakin úgy érzete, könnycsatornái kiszáradtak. És amilyen üres volt a könnycsatornája, oly üres volt a lelke is. De elhatározta, megacélozza magát. Kemény lesz. Erős. Soha többé nem lesz gyenge. Soha! Tényleg meg fogja találni a módját, hogyan legyen mindenható! Anakin is rápillantott egy másik emberre, akárcsak C-3PO rá. Anakin padme_amidalaPadméra tekintett. A lány egy fehér ruhát viselt, naboo-i hagyományaik szerinti gyászruhát. Szép volt, mint mindig, de szomorú. "Miattam ilyen szomorú. Félt." -gondolta Anakin. "Ne félts engem. Mert engem nem kell sajnálni! És egyszer olyan erős leszek, hogy én foglak téged megmenteni! Te vagy az utolsó nekem, Padme! Kísért a csók, amit a Naboo-n loptam tőled. Minden pillanat, amikor veled vagyok, értelmet ad az életemnek. Két ember volt, akiért éltem. Anyám, és te. Mama elment. Minden erőmmel, és teljes szívemmel téged foglak szeretni. Sosem engedlek el. Sosem hagylak egyedül. Boldoggá teszlek, és adja az Erő, hogy te is így érezz egyszer irántam! De tudd, hogy én rám mindig számíthatsz majd! Csak te vagy már nekem!"

Gondolatmenetéből kizökkenve azt hallotta, hogy az öreg Lars úgy beszél, mint egy protokoll droid. "Mintha C-3PO búcsúzna az anyámtól!"

- Tudom, hogy ahol most vagy, jobb hely lett általad. Te voltál a legszeretőbb társ, aki férfinak juthat. Ég veled, hitvesem. Köszönök mindent.

anakin_kilep_a_sorbolAnakin hirtelen kilépett a sorból. Az öreg Lars meglepődve hallgatott el. Mindenki Anakinra pillantott. Anakin tudta, neki KELL elbúcsúztatnia az anyját. Odalépett a sírhoz. Ránézett a kőlapra, melyen anyja neve volt rávésve. Shmi Skywalker. Az én anyám... Aki már nincs többé! MIATTAM!

Az önmarcangolás érzete új volt. Idáig mindenkit hibáztatott már. A tuskeneket, a anakin_homokLars-okat, Obi-want, de még a Jedi rendet is. Most mart bele a lelkébe igazán először, hogy ő a hibás mindenért. Térdre rogyott. Szomorúan tekintett előre. Majd kinyújtotta a kezét, hogy még egyszer, utoljára megfoghassa édesanyja kezét. De anakin_fogadalomtenyere csak egy marék homokot markolt. Letekintett rá. Sárga, forró tatuini homok. Semmi egyéb. Anakinban megfogalmazódott az eskü. A fogadalom. "Soha többé nem hagyom meghalni, akit rám bíz az erő! Soha!"

 - Nem voltam elég erős, hogy megmentselek téged mama. Nem volt elég erőm. De ígérem, többé nem vallok kudarcot. Hiányzol. Nagyon hiányzol anya!

 

Köszönöm hogy a Custom Star Wars oldalt választottad. Remélem, hogy megérintette a lelked az anyák napi novella! Ha igen, köszöntsd fel édesanyádat e napon! Arra is megkérlek, hogy írj egy sort nekem, erősítsd meg bennem, hogy jól végeztem a munkám írás során.  És gyere vissza az oldalamra máskor is!

 írta: Rostás Norbert

 

holokron

visszaa főoldalra főmenübe image map example